Egy régi kecskeméti ismerősömtől jött az ötlet, hogy a Pilis után más tájon túrázzunk. Bencéék a kék túrát csinálták, mi egy egyszerűbb és rövidebb utat választottunk kezdésnek. Verőcéről indultunk a jelzések nem túl egyértelműek, de a leírás segített, így rögtön egy emelkedővel indítottunk, fel a templomhoz és onnan ki a településről. Az út 80%-a lakott területen haladt ez furcsa volt, nem ehhez vagyunk szokva és a természetet jobban is kedveljük, ennek ellenére élveztük az utat és a jó időt is.
Az út nagy része patak mellett haladt egészen Szokolyáig. Több hídon is át kellett menni, a lakott területről kiérve kiszélesedett a víz, sok helyen hódvárhoz hasonló gátakat alkotott a feltorlódott uszadék fa.
Szokolya ismerős volt, pár éve voltunk ott egy ásványgyűjtő túrán ahol opálokat lehetett gyűjteni.
Az utunk eleje egy darabig arra tartott ahol az opál lelőhely van, de mi maradtunk a sínek közelében. A vasút le volt zárva felújítás miatt. Út közben láttuk, hogy még hétvégén is dolgoznak a felújításon.
Szokolya után egy kis emelkedő jött ami egészen Nógrádig tartott kisebb megszakításokkal, végig gyönyörű tájon vitt az út. Néhol még kicsit saras volt az út, főleg ahol traktorok is jártak, de nem volt vészes, nem lettünk nyakig sarasak. Az erdőből kiérve aszfalton gyalogoltunk be Nógrádra, az hangulatos, bár már kicsit leamortizált kerítések közt kanyargott.
A város széléről már megpillantottuk a várat ami pár hónapja le van zárva. Mi még láthattuk, 7-8 évvel ezelőtt, bár már akkor sem tűnt biztonságosnak.
Innen már egy könnyed séta volt a buszmegállóhoz a központba, ahonnan a vonatpótló buszok indultak meglepően pontosan.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek